Viselkedészavarok, pszichiátriai sürgősség

Dátum: 2020.06.28.

A gyermekkorban előforduló viselkedészavarok, pszichiátriai sürgősségi állapotok nehéz helyzet elé állítják mind a gyermeket, mind a szülőt, de gyakran az orvosokat is. Minden, elsősorban pszichésnek tűnő viselkedészavar esetén ki kell zárni, hogy nem szervi megbetegedés áll-e a tünetek hátterében (pl. vércukor- és vérgázvizsgálat, koponya képalkotó vizsgálat, toxikológia stb.).

Mindez fordítva is igaz: mielőtt egy belszervi eredetűnek tűnő betegségről (pl. hasfájás) kimondjuk a pszichés eredetet, ki kell zárni minden lehetséges szervi megbetegedést. A család bevonása a pszichiátriainak ítélt állapotokban kezdettől fogva elsődleges a betegség előzménye és a gyermek körülményeinek megítélése céljából.

Kábítószer-használat, mérgezések

A különböző mérgezések kezelése a tünetek típusától függ. Szükséges a gyermek életfenntartó funkcióinak és éberségi állapotának szoros megfigyelése (szükség esetén intenzív osztályon). A mérgezést követő első néhány órában a gyermek állapota szélsőségesen megváltozhat. A gyógyszeres kezelés célja a gyermek tüneteinek ellensúlyozása, ugyanakkor a lehető legkevesebb beavatkozást kell alkalmazni a gyógyszerek lehetséges kölcsönhatásainak elkerülése céljából.

Ha a gyermek izgatottan viselkedik, ingerszegény környezetbe kell helyezni és megkísérelni a megnyugtatását, emlékeztetni, hogy hol van éppen és miért szükséges valamilyen beavatkozás. Súlyosan izgatott állapotban antipszichotikus gyógyszerek adására lehet szükség. A mérgezés legsúlyosabb tünetei általában az első órákban lecsengenek.

Agresszív viselkedés

Az agresszív viselkedés adja a gyermek- és serdülőkori pszichiátriai sürgősségi állapotok nagy részét. A gyermek önmaga vagy mások ellen forduló agresszivitása rengeteg pszichiátriai állapot tünete lehet (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD), autizmus, pszichózis, mentális retardáció, hangulatzavarok, kábítószer-használat stb.). A diagnózis felállítása a tüneteken és a megelőző kórtörténeten alapszik, melyeket a normál viselkedés helyreállása után értékelnek.

Az akut viselkedészavar lehet egy fennálló állapot része vagy egy induló pszichiátriai megbetegedés bevezető tünete. Az agresszív viselkedés jelentkezhet egészséges gyermekekben is családi, szociális vagy személyes krízishelyzetekben is, ilyenkor az esemény nem ismétlődik és kevésbé súlyos tüneteket mutat a gyermek. Az akut esemény kezelésében szükség lehet nyugtatószerek alkalmazására is.

Öngyilkossági gondolatok, kísérlet

Az öngyilkossági (szuicid) gondolatok vagy viselkedés gyakori kísérő tünete különböző pszichiátriai betegségeknek (pl. hangulatzavarok, pszichózisok). A tünet kapcsolódhat családi problémákhoz és krónikus betegségekhez is. Az öngyilkossági szándék lehet kifejezett és erős vagy kétértelmű és homályos. A szándék megítélését megnehezíti, hogy a serdülők néha önkárosító magatartást folytatnak kifejezett halálvágy nélkül a harag vagy frusztráció levezetésére.

Mindezek tükrében a gyermek és körülményeinek igen pontos meghatározására van szükség. Sürgősségi állapotokban szükség lehet nyugtatók alkalmazására. Egyéb gyógyszeres kezelés akkor válik szükségessé, ha a felmérés során pszichés megbetegedésre utaló jeleket észlelnek. A kezelőorvos szerepe főként a kiváltó ok meghatározása és kezelése. A kórház elhagyását megelőzően szükséges egy újabb alapos vizsgálat az öngyilkossági kockázat felmérése érdekében. A kamaszkor második leggyakoribb haláloka az öngyilkosság, ami kiemeli a betegség jelentőségét.

Pszichózis

Pszichotikus tünetek lehetnek, pl. tévképzetek, hallucinációk, szétesett beszéd, vagy súlyosan megváltozott viselkedés, ritkán mozgászavarok. A hirtelen, átmenet nélkül jelentkező pszichotikus tünetek erősen felvetik a kábítószer-használat, mérgezés vagy belszervi megbetegedés szerepét a tünetek hátterében. Ilyen esetekben elsődleges ezeknek az okoknak a keresése és kizárása.

Sürgősségi esetekben szükség lehet nyugtatószerek alkalmazására is. Sok esetben a tudathasadás (skizofrénia) és mániás depresszió (bipoláris zavar) kamaszkorban jelentkezik először, de a pszichózis lehet más pszichiátriai betegség tünete is. Az első pszichotikus esemény jelentkezése általában sok viselkedéselemre kiterjedő zavarral jelentkezik, és ebben a stádiumban nem mindig lehet a betegség típusát pontosabban meghatározni.

Szorongás és testi tünetek

A szorongásos állapotok gyakoriak mind gyermekkorban, mind serdülőkorban, azonban viszonylag ritkán diagnosztizálják őket. Ennek egyik oka, hogy a tünetek gyakran valamilyen belszervi betegség képét utánozzák (pl. hasfájás, fejfájás). A diagnózist tovább nehezíti, hogy krónikus megbetegedések gyakran szövődnek szorongásos állapotokkal.

Bizonyos pszichiátriai kórképek, melyek eszméletvesztéssel, mozgás- vagy érzékszervi kieséssel járnak, epilepsziás görcsrohamra hasonlíthatnak. Ezekben az esetekben neurológiai vizsgálat és elektroenkefalográfia (EEG) végzése is szükséges. Akut szorongásos krízisállapot esetén szükséges lehet nyugtatószerek adására az azonnali tünetek enyhítése és az állapot felmérése érdekében.

Szükséges ezenkívül a kiváltó esemény vagy helyzet feltérképezése és a körülmények lehetőség szerinti azonnali enyhítése. Fontos a szülők megfelelő tájékoztatása, mert, bár nincs a gyermeknek szomatikus betegsége, nem szimulálja a tüneteket. Rá kell világítani a fizikális és a lelki fájdalom közti kapcsolatra.

Bántalmazás

A gyermek bántalmazása a gyermek ellen irányuló fizikai vagy pszichológiai erőszak, szexuális vagy szemérem elleni erőszak, illetve a gyermek súlyos testi és érzelmi elhanyagolása. Ezek a súlyos, esetenként ismétlődő traumák jelentősen gátolják a gyermek testi és lelki fejlődését. A bántalmazó lehet családtag, kortárs vagy bárki más, akivel a gyermek bármilyen módon kapcsolatba került.

Erőszakra nem csak külsérelmi nyom utalhat. Gyakori jel a gyermek megváltozott viselkedése, az iskola vagy más közösségi tér látogatásának visszautasítása vagy valamely, eddig kedvelt személlyel való érintkezéstől való hirtelen vonakodás. Az erőszak felismerését nehezíti, hogy a gyermek az elkövető iránt érzett kötődés miatt (pl. családtag) vagy szégyenérzete miatt a bántalmazás tényét még célzott kérdésre is tagadhatja.

A bántalmazás bebizonyosodása után a cél a jövőbeni epizódok lehetőségének megszüntetése, a gyermek segítése a negatív élmények feldolgozásában és a jövőbeni érzelmi, szociális és oktatási igények feltérképezése. A gyermek segítésében különböző szakemberek együttműködésére van szükség (gyermekgyógyász, pszichológus, szociális munkás stb.), és értesíteni kell a megfelelő szervezetet is (gyermekvédelmi szakszolgálat). (ld. Balesetek, izom- és ízületi fájdalmak)

Evészavarok

A pszichiátriai megbetegedések közül az evészavarokban a legmagasabb a halálozási arány. A betegség leggyakrabban a 15-19 éves gyermekeknél jelentkezik, de az utóbbi években egyre gyakrabban fiatalabb gyerekek között is megjelenik. A két leggyakoribb evészavar az anorexia nervóza és a bulémia nervóza. Anorexiában szenvedő gyermek kövérnek látja magát, vagy kórosan retteg az elhízástól. Emiatt nem, vagy csak alig vesz magához táplálékot, emellett gyakran sportol, hogy a súlycsökkenést meggyorsítsa.

A betegség diagnózisa különösen nehéz sportolóknál vagy táncosoknál, ezért ezek a csoportok különösen veszélyeztetettek a betegség szempontjából. Bulimiában szenvedő gyermeknél falási roham, majd az ezt követő bűntudat miatt önhánytatás és hashajtó szerek használata váltakozik. Általában mindkét jelenség titokban, zárt ajtók mögött játszódik le, és a betegséget nem kíséri testsúlyváltozás.

Ez a betegség korai diagnózisát és kezelését megnehezíti, és késői veszélyes szövődményekhez vezet. A sürgősségi állapot gyakran a nagymértékű súlyvesztés miatt, alacsony szívfrekvencia vagy az evészavar kapcsán kialakuló szélsőséges viselkedészavarok, vagy a nyelőcső, gyomor sérülése miatt következik be. Sajnálatos módon gyermek- és serdülőkorban az evészavarok komplikációi későn és hirtelen következnek be és halálhoz vezethetnek.

A gyermeket a sürgősségi helyzetben szoros megfigyelés alatt kell tartani. Sürgősségi állapotban az elsődleges cél a folyadék- és ionháztartás rendezése, melyhez szélsőséges esetben intenzív osztályos elhelyezésre lehet szükség. A gyermek állapotának stabilizálása után mindenképpen a gyermek gyermekpszichiátriai szakellátásba vétele szükséges a fennálló betegség kezelése érdekében.

 

Teendők

Otthon ellátható, orvosi vizsgálat csak rosszabbodás esetén szükséges

• Ismert epilepsziás beteg megszokott módon zajló és sérüléssel nem járó rohama.

Minél hamarabb vizsgálat szükséges háziorvosnál vagy ügyeleten

• Amennyiben a gyermek viselkedése súlyosan fenyegeti önmaga vagy más testi épségét, orvosi ellátás, esetleg rendőrségi beavatkozás szükséges!
• Amennyiben a gyermeknél öngyilkossági szándék vagy önkárosító magatartás tételezhető fel, mindenképpen gyermekpszichiátriai szakellátóhoz kell fordulni a lehető leghamarabb!
• Amennyiben a gyermek pszichotikus tüneteket mutat, mihamarabb szakellátóhoz kell fordulni!
• Amennyiben a gyermek bántalmazása fölmerül, a lehető leghamarabb forduljanak gyermekorvoshoz, pszichológushoz!
• Amennyiben a gyermeknél evészavar gyanúja áll fenn, mihamarabb forduljanak szakemberhez!

Azonnal mentő hívása szükséges

• Amennyiben kábítószer-használat, mérgezés gyanúja áll fenn vagy a gyermek viselkedése zavart, azonnal hívjunk mentőt, mert állapota gyorsan változhat!
• Amennyiben a gyermek vagy valaki más súlyosan megsérült, azonnal hívjunk mentőt!
• Amennyiben a gyermek testi épsége súlyos veszélynek van kitéve, értesítsék a rendőrséget!
• Amennyiben a gyermeknél nagyfokú súlyvesztést követően eszméletvesztés következik be, azonnal hívjanak mentőt! Amennyiben a gyermek vért hány, azonnal hívjanak mentőt!

 

Tudta-e?

• A csecsemők bántalmazása már kevésbé erőteljesnek tűnő erőbehatáskor is létrejöhet, mint például a csecsemő megrázása, karjának rángatása vagy falatelakadás miatt fejjel lefelé lógatása. Minden ilyen behatást szigorúan kerülni kell! A csecsemő megrázásának, fejjel lefelé lógatásának következménye a koponyában lévő hídvénák szakadása lehet. Ez maradandó agykárosodást okozó agyvérzéshez vezethet (megrázott csecsemő szindróma).

 

Forrás: az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosai által jegyzett, Mit tegyek, ha beteg a gyermekem? című 2015-ös könyv.

 

További bejegyzések

Újraélesztés

Újraélesztés

Az alapszintű újraélesztés (BLS) olyan eszköz nélküli manőverek és képességek összessége, melynek ismerete elengedhetetlen minden laikus számára, hiszen adott esetben életet is menthet. A megfelelő időben és hatékonyan kivitelezett alapszintű újraélesztés segítségével...

Idegentest

Idegentest

Orvosi értelemben idegentestnek nevezünk bármely külvilágból származó anyagot, vagy tárgyat, amely a szervezetbe jut, és ott gyors felszívódásra képtelen. Az idegentest kerülhet a tápcsatornába, a hallójáratba vagy a légutakba. Idegentest a tápcsatornában Az...

Utazás gyermekkel

Utazás gyermekkel

Technikailag rohamosan fejlődő világunkban az utazási lehetőségek megsokszorozódtak. Azonban újszülöttel, csecsemővel vagy akár nagyobb gyermekkel útra kelni több szempontból is nagy kihívás lehet a – főként újdonsült – szülőknek. Ez a fejezet próbál segítséget...