Újszülöttek, koraszülöttek otthoni ellátása

Dátum: 2020.04.24.
újszülött ellátása

Az újszülöttek, illetve koraszülöttek otthoni fogadásához fontos néhány alapvető felszerelés beszerzése, valamint a velük kapcsolatos teendők elsajátítása. A csecsemő és a gyermek későbbi táplálásával kapcsolatos tudnivalókat más fejezetekben találja (ld. Csecsemőtáplálás, szoptatás és Egészségmegőrzés).

„Babacsomag”

Bőrápolás

A babák bőrének ápolásához elsősorban illatanyagmentes, gyógyszertári készítmények ajánlottak. Ezek könnyen beszerezhetők, megbízhatóak, nem allergizálnak és olcsók. Létezik belőlük patikai készítmény és gyári változat is. (ld. Bőrápolás, bőrgyógyászati kórképek gyermekkorban)

Vitaminok, gyógyszerek

• D-vitamin: a megfelelő csontfejlődés mellett a szervezetre számos jótékony hatással bír, érett újszülöttek szájába naponta 1 cseppet (500 NE), koraszülötteknek 2-3 cseppet kell adni, legalább az első életév végéig, de érdemes 2 éves korig folytatni – különösen a téli, napsütésmentes időben.
• K-vitamin: a véralvadási zavarok elkerüléséhez szükséges; a csecsemő tisztán anyatejes táplálása mellett 1 naposan, 1 hetesen, majd a továbbiakban havonta 1 ampulla (2 mg) K-vitamint kell adni a szilárd táplálék bevezetéséig; az injekció megnevezés ellenére az ampulla tartalma szájon át adandó be.
• Lázcsillapítók, fájdalomcsillapítók (ld. Láz és lázcsillapítás és Fájdalomcsillapítás)

Orrszívó eszköz

Ez azért fontos, mert az újszülött kizárólag az orrán keresztül vesz levegőt, így a váladék nehezítheti a légvételt. Ekkor mindenképpen alkalmazni kell orrszívást, melyre a porszívóhoz csatlakoztatható toldalék, valamint a speciális elektromos készülék is alkalmas lehet.

Apnoé alarm (légzésfigyelő készülék)

Ez leginkább koraszülöttek esetén fontos, illetve akkor, ha a családban már előfordult hirtelen csecsemőhalál. A sok téves riasztás miatt rutinszerű használata érett újszülöttek esetében azonban nem ajánlott. A közhiedelemmel ellentétben a bölcsőhalál ellen nem véd, ellenben a légzéskimaradásokat (apnoé) jelzi.

Egyéb kellékek

Babamérleg, mellszívó eszköz, cumis üveg, pelenka, hőmérő, lázmérő, fürdető kád, puha hajkefe vagy tompa fogazatú fésű, vatta, törlőkendő, puha törölköző, kisruhák, vékony takaró.

Pelenkázás

Egyszer használatos vagy környezetbarát, esetleg „hagyományos” textil pelenka is használható. Az eldobható pelenkák különböző méretekben és fazonokban kaphatók, melyek közül a megfelelő kiválasztása a baba méreteitől függ.

A pelenka alatti bőrterület védelmére minden pelenkázáskor ajánlatos kenőcsöt/krémet használni, ugyanakkor ezeknek a bőrfelületeknek a hintőporozása egyáltalán nem javasolt. Az első napok után az éjszakai ébredések kapcsán nem fontos minden alkalommal pelenkát cserélni, amennyiben abban nincs széklet, csak vizelet. Ugyanakkor, ha a pelenka alatti bőrterület irritációja, vörösödése mutatkozik, akkor ajánlatos a sűrűbb pelenkacsere.

Fürdetés

1. lépés: A szoba és a víz hőmérsékletének megfelelő beállítása. Ez utóbbi ellenőrzése történhet hőmérővel vagy természetes módon valamelyik testrésszel (pl. könyökkel).
Normális szobahőmérséklet: 21-25 °C
Fürdőszoba hőmérséklet: 25-28 °C
Vízhőmérséklet: 37-37,5 °C (mely idővel fokozatosan csökkenthető 34-35 °C-ra)

2. lépés: Az újszülött levetkőztetését követően a hajlatokat (könyök, hónalj, térd, lágyék, genitáliák) olajos vattával vagy puha kendővel érdemes áttörölgetni. Kislányoknál a nagyajkak és kisajkak közötti területet, kisfiúknál a húgycsőnyílásra ragadt popsikenőcs maradékot vagy váladékot finom mozdulattal kell letörölni.

Fontos! Kisfiúk fitymáját csak nagyon óvatosan szabad hátrahúzni, soha nem szabad erőltetni, mindig csak addig lehet húzni, amíg magától jön! A fülkagylót is olajos vattával kell áttörölgetni, a külső hallójáratba soha nem szabad nyúlni. Fürdetés előtt a baba fejét is át lehet olajozni, azonban elegendő hetente 1 alkalommal megmosni. A gyakori fejmosás ugyanis a fejbőrt kiszáríthatja, és úgynevezett koszmó képződhet.

A koszmó nem koszt jelent, hanem a fejbőr pikkelyes jellegű hámlását, amely könnyen befertőződhet. Ha mégis megjelenik, koszmóellenes sampon használata javasolt. Normális esetben a köldökcsonk különleges ápolást nem igényel, de fontos a szárazon tartása, gyulladás esetén orvosi vizsgálata. (ld. Bőrápolás, bőrgyógyászati kórképek gyermekkorban)

3. lépés: Az újszülöttet ezután úgy kell a fürdővízbe helyezni, hogy a feje a vízből kiemelkedjen, és lehetőleg a víz a fülbe ne menjen. A babát óvatosan háton, majd hason megtámasztva, locsolgatva kell mosdatni.

4. lépés: Az újszülöttet a vízből kivéve gyorsan szárazra kell törölni, beleértve a hajlatokat, valamint a kéz- és lábujjak közeit is. A hajlatokat ezután érdemes óvatosan bepúderezni, a pelenka által fedett területeket pedig bekrémezni.

Öltöztetés

Fontos a réteges öltöztetés, hiszen a csecsemők hőleadása és hőcseréje a felnőttekénél rosszabb, így könnyebben lehűlnek vagy túlmelegszenek. A természetes anyagból készült, meleg, jól szellőző ruhák a legelőnyösebbek. Általánosságban igaz, hogy a babákra mindig egy réteggel több ruhát kell adni, mint amiben a felnőttek jól érzik magukat. A szoba hőmérséklete nappal 21-25 °C között ideális, éjszakára pedig 19-20 °C ajánlott – a melegebb levegő ugyanis kedvez a kórokozók terjedésének.

Hogyan állapíthatjuk meg, hogy a babának melege van-e vagy éppen fázik?

Ha a csecsemő hátát vagy tarkótáját megtapintva az hideg, akkor fázik, amennyiben nyirkos vagy izzadt, akkor melege van. A kezek és lábak hőmérsékletének tapintása nem megfelelő a babák hőkomfortjának megállapítására. Főleg az első élethetekben a hűvös kezek vagy lábak egyáltalán nem biztos, hogy azt jelentik, hogy a baba fázik – ekkor szakember segítségét kell kérni.

Altatás

A csecsemő életének fontos része az alvás. A stabil napi ritmus nagyban növeli a babák biztonságérzetét és nyugalmát, ezért érdemes mihamarabb állandó alvási időpontok kialakítására törekedni. Orvosi szempontból kifejezetten nem ajánlott, hogy az újszülött a szülőkkel vagy testvéreivel egy ágyban aludjon.

A saját kiságyban a matrac ne süppedjen be a csecsemő súlya alatt, a lepedő vagy a fej alatti kiegészítő pelenka mindig legyen feszes, párna használata nem javasolt. Fektetés szempontjából a hason vagy háton való fektetésnek, valamint a kitámasztott oldalt fekvésnek más-más előnyei vannak. A hason fekvés során az alvás mélyebb, nyugodtabb, a légzés könnyebb, éber állapotban pedig az izomzat és a látás fejlődése kedvezőbb.

Ugyanakkor statisztikai adatok alapján, a háton altatás kb. 50%-kal csökkenti a bölcsőhalál kockázatát! Háton altatás nem okoz félrenyelés miatt bekövetkezett hirtelen halált. Ezért általánosságban a kemény matracon, háton fektetésben való altatás javasolt. (ld. Csecsemőkori légzéskimaradás és savas reflux)

Levegőztetés

Érett újszülötteknél meleg időben 7-10 napos korban lehet megkezdeni a levegőztetést, illetve 2 hetesen a hidegebb évszakokban. Fontos a fokozatosság, ami azt jelenti, hogy kezdetben csak 10-15 percre szabad kinyitni az ablakot, majd ennek az ideje növelhető. A huzatot minden esetben kerülni kell. Tiszta, száraz időben 2-3 hetes kortól vihető ki az újszülött a lakásból, azonban nyirkos, szeles időben nem ajánlatos a csecsemőt sétálni vinni. A baba fejét mindig be kell fedni (sapkával vagy egyéb fejfedővel), de a száját nem szabad eltakarni.

Látogatás

Az élet első három hónapjában célszerű korlátozni a csecsemőt látogató hozzátartozók számát. Fontos, hogy kézmosás nélkül senki – még a családtagok se – érintsék meg az újszülöttet. Különösen az őszi-téli szezonban, az óvodás vagy iskolás korú gyermekek, de akár a felnőttek is, gyakran tünetek nélküli, cseppfertőzéssel terjedő vírusos betegségeket adhatnak át, amely az újszülöttekre komolyabb veszélyt jelenhet.

Kiegészítés koraszülöttekre vonatkozóan

• A kórházból történő hazaadást követően a koraszülöttek egy része speciális gyógyszeres kezelést igényel otthonában is: vas- és folsav készítmények, vízhajtók, ionpótló készítmények, hörgőtágítók.
• Koraszülötteknél az előzmények miatt általában javasolt az otthoni légzésfigyelő monitor használata.
• Az otthoni napi rutin része lehet a kórházban megkezdett fejlesztések és tornáztatás (ld. Koraszülöttek, csecsemők és kisgyermekek fejlődése). Ezekben az esetekben kifejezetten fontos a szoros védőnői és orvosi felügyelet, kapcsolat.
• Ritkán szükséges lehet néhány speciális felszerelés súlyos légzőszervi betegséggel (BPD) hazaadott koraszülöttek esetében: pl. oxigénpalack és adagoló, pulzoximéter, szívó berendezés.
• Koraszülöttek esetében ajánlott a szülők újraélesztési tanfolyamon való részvétele is (ld. Újraélesztés).

 

Teendők

Otthon ellátható, orvosi vizsgálat csak rosszabbodás esetén szükséges

• Köldökcsonk kis vérzése, ami törlés után jelentkezik, ha egyébként nem gyulladt vagy bűzös a környezete, a gyermek jól van.
• Légzésfigyelő egyszeri téves riasztása, ha a riasztáskor a gyermek mellett vagyunk, és rendellenességet nem tapasztalunk.

Minél hamarabb vizsgálat szükséges háziorvosnál vagy ügyeleten

• Láz újszülöttben, vagy bűzös, esetleg gennyedző köldökcsonk esetén.
• Légzésfigyelő ismételt riasztása esetén, ha odalépve a gyermekhez úgy látjuk, hogy jó állapotú, de nem vagyunk benne biztosak, hogy valódi riasztás történt-e.

Azonnal mentő hívása szükséges

• Légzésfigyelő riasztásakor, ha odalépve a gyermekhez szólításra, vagy simogatásra nem reagál (ld. Újraélesztés).
• Légzési nehezítettség felsőlégúti hurutban, főleg koraszülöttek esetében, ha a gyermek bőrszínének szürkés vagy kékes elszíneződésével, aluszékonyságával jár.

 

Tudta-e?

• Egy újszülöttnek akár napi összesen 15-17 óra alvásigénye is lehet. Minden gyermek alvásigénye eltérő, de a megfelelő mennyiségű pihenés és alvás a gyermek fejlődésében elengedhetetlen.
• A bölcsőhalál (SIDS, hirtelen csecsemőhalál) első említése a Bibliában olvasható. Ennek a kórképnek a gyakorisága hazánkban alacsonynak mondható, de a kialakulásának pontos okát mind a mai napig nem tudjuk.
• A légzésfigyelők többnyire 20 másodpercig tartó légzésszünet után riasztanak. Sok azonban a téves riasztás a nem megfelelő használat miatt, és a légzésfigyelők csak akkor érnek valamit, ha tudjuk, hogy mit kell tennünk, amennyiben valódi riasztás történik!

 

Forrás: az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosai által jegyzett, Mit tegyek, ha beteg a gyermekem? című 2015-ös könyv.

További bejegyzések

Újraélesztés

Újraélesztés

Az alapszintű újraélesztés (BLS) olyan eszköz nélküli manőverek és képességek összessége, melynek ismerete elengedhetetlen minden laikus számára, hiszen adott esetben életet is menthet. A megfelelő időben és hatékonyan kivitelezett alapszintű újraélesztés segítségével...

Idegentest

Idegentest

Orvosi értelemben idegentestnek nevezünk bármely külvilágból származó anyagot, vagy tárgyat, amely a szervezetbe jut, és ott gyors felszívódásra képtelen. Az idegentest kerülhet a tápcsatornába, a hallójáratba vagy a légutakba. Idegentest a tápcsatornában Az...

Utazás gyermekkel

Utazás gyermekkel

Technikailag rohamosan fejlődő világunkban az utazási lehetőségek megsokszorozódtak. Azonban újszülöttel, csecsemővel vagy akár nagyobb gyermekkel útra kelni több szempontból is nagy kihívás lehet a – főként újdonsült – szülőknek. Ez a fejezet próbál segítséget...