Görcsállapotok

Dátum: 2020.06.27.
görcsállapotok

Az idegrendszeri görcsállapotokat egyes agyi idegsejt csoportok kóros működése (megnövekedett elektromos aktivitása) hozza létre. A fejlődő agy görcskészsége nagyobb, ezért gyermekkorban mintegy kétszer gyakoribb az epilepszia, mint felnőtteknél. Más megközelítésben: a gyermekek mintegy fele kinövi az epilepsziát felnőttkorra.

A rosszullétek a külső szemlélő számára ijesztőek lehetnek, de szerencsére a görcsállapotok többsége (pl. a láz vagy fejsérülés által kiváltott rohamok) alkalmi rosszullét, nem ismétlődik és nem tekinthető epilepsziának. Ha az idegrendszeri görcsök külső kiváltó tényező nélkül legalább kétszer jelentkeznek, epilepszia betegségről beszélünk.

Az epilepsziák többsége ma már gyógyszerrel jól kontrollálható és a rohamok gyakorisága az életkorral csökken. A gyermekkori görcsállapotoknak az esetek legnagyobb részében nincsenek hosszú távú káros hatásai, az epilepsziás gyermekek többsége normálisan fejlődik. Az érintett gyermekek kisebb hányadánál előfordulhat a növekedés, fejlődés zavara, ennek kockázata az epilepszia típusától, illetve annak okától is függ. Ha például agyi fejlődési rendellenesség, oxigénhiány vagy más agykárosodás áll a háttérben, akkor az már önmagában – az esetleges görcsöktől függetlenül – is eltérő fejlődéssel járhat.

Rohamformák

Attól függően, hogy a kóros elektromos aktivitás az agy mely területét érinti, különböző rohamformák jönnek létre. Az eszméletvesztéssel, négy végtagi izomfeszüléssel, izomrángással, habzó szájjal, bepisiléssel járó úgynevezett nagyroham (régebbi nevén „grand mal” roham) gyermekkorban viszonylag ritka. Gyakoribb, hogy az izomrángás csak egy-egy végtagra vagy az arcizmokra lokalizálódik.

Az ún. abszensz roham során a gyermek a beszéd, játék vagy egyéb tevékenység közben néhány másodpercre megakad, melyet időnként a szemek felakadása vagy ritmusos pislogás kísérhet. Azokat a rosszulléteket, melyeket csak a beteg érzékel, aurának nevezzük. Ezek gyakran megelőzik a megfeszüléssel vagy rángással járó rohamokat. Az aura során a gyermek képeket, villogásokat lát, hangokat hall, vagy furcsa bőrérzést, zsibbadást érez. Az epilepsziás rosszulléteket követően a gyermek gyakran zavart, fáradt, de előfordulhat néhány percig-óráig tartó lüktető fejfájás, esetenként végtagi izomgyengeség, átmeneti látásvesztés, vagy egyéb érzészavar.

Kivizsgálás

A diagnózishoz elengedhetetlen a roham alatt látottak pontos leírása, ebben sokat segíthet a házi videofelvétel. Ha az epilepszia gyanúja felmerül, az agyhullámok mérése, elektroenkefalogram (EEG) vizsgálat történik. Ez egy fájdalmatlan vizsgálat, melynek során a betegeknél rohammentes időszakban is láthatunk az epilepsziára jellemző elváltozásokat. Bizonyos esetekben az EEG-vizsgálatot alvás közben is megismételjük.

Alkalmanként (vérzés, fejlődési rendellenesség, daganat kizárása céljából) szükség lehet a koponya mágneses rezonancia (MR) vizsgálatára, mely szintén fájdalmatlan, ám kisgyermekeknél csak rövid altatásban végezhető. Az alkalmi görcsállapotok hátterének tisztázásához elengedhetetlen a vérvizsgálat, emellett magas láz vagy anyagcsere betegség gyanúja esetén a lumbálpunkció (agyvízvizsgálat) is szóba jön.

Kezelés

A gyermekkori görcsállapotok nem minden esetben igényelnek gyógyszeres kezelést. Az epilepsziás gyermekek mintegy 80%-a epilepszia elleni gyógyszerekkel rohammentessé tehető. Az egyéb kezelési módok közé tartozik a ketogén diéta (sok zsírt, kevés szénhidrátot tartalmazó étrend), mely egyes epilepszia típusoknál jelentősen csökkentheti a rohamgyakoriságot. A gyógyszeres kezelésre nem reagáló epilepsziák egyes eseteiben műtéti megoldás is szóba jön, melynek során eltávolításra kerül a rohamok kiindulási góca.

Mit tegyünk a rohamok alatt?

A váratlanul jelentkező vagy eszméletvesztéssel jelentkező rohamoknál nagy lehet a sérülés veszélye, ezért a gyermeket fektessük az oldalára, fejét védjük a sérüléstől! Az aurával kezdődő rohamot a gyermek előre érzi és jelzi, ilyenkor próbáljuk megnyugtatni és az esetleges sérülésektől megóvni. A rohamok megelőzése szempontjából fontos, hogy kerüljük a provokáló tényezőket (kialvatlanság, villogó fény). Minden esetben maradjunk a gyermek mellett, amíg a roham teljesen oldódik, a roham után ellenőrizzük a légzést és a szívműködést!

Epilepsziaszerű tünetekkel járó állapotok

• Lázgörcs: Az 5 év alatti gyermekek 3-4%-nál legalább egy alkalommal előfordul. Általában a láz indulásakor jelentkező roham, mely gyakran a betegség első jele. Kialakulására nincs hatással a lázcsillapítás (ld. Lázmérés és lázcsillapítás), és rendszeres epilepszia elleni gyógyszeres kezelés is csak ritkán indokolt. Az esetek 30-35%-ban a lázgörcs ismétlődik. Ismétlődő lázgörcs esetén, amennyiben a roham 2 percen belül nem oldódik, a végbélbe egy adag (testsúlytól függően: 10 kg alatt 5 mg; 10 kg felett: 10 mg) diazepám oldat adandó.
• Affektív apnoé: csecsemőknél és kisdedeknél előforduló, erős sírás vagy ijedtség miatt jelentkező, kékülésig fokozódó légvétel-kimaradás. Rendkívül ijesztő, ám teljesen ártalmatlan jelenség, melynek oka a légzőközpont éretlensége. Minden esetben kinövik a gyermekek. (ld. Csecsemőkori légzéskimaradás és savas reflux)

• Rémálom (pávor nokturnusz): az egyik leggyakoribb gyermekkori alvászavar. A gyermek hirtelen felriad álmából, zavart, kiabál és néhány percig is eltart, mire meg lehet nyugtatni.
• Ájulás: különösen kamaszkorban gyakori. Tartós állás, ülésből való hirtelen felállás vagy alacsony vércukorszint következtében kialakuló és erős sápadtsággal járó eszméletvesztés, melynek során gyakran látunk néhány apró megrándulást.
• Tic: gyakran ismétlődő fintorgással, pislogással, a szemgolyók forgatásával vagy a karok megrándulásával, ritkábban hangadással is járó mozgászavar.

 

Teendők

Otthon ellátható, orvosi vizsgálat csak rosszabbodás esetén szükséges

• Ismert epilepsziás beteg megszokott módon zajló és sérüléssel nem járó rohama.

Minél hamarabb vizsgálat szükséges háziorvosnál vagy ügyeleten

• Epilepsziás roham gyanúja.
• Láz mellett fellépő görcsállapot, különösen 12 hónaposnál fiatalabb csecsemő esetén.
• Ismert epilepsziás beteg sérüléssel járó rohama (súlyos sérülés esetén mentő!).

Azonnal mentő hívása szükséges

• 5 percnél tovább tartó roham.
• A gyermek élete első lázgörcse, vagy elhúzódó (5 percnél hosszabb) sokadik lázgörcs.
• Szürkés-lila bőrszín, nyögő vagy szapora légvétel.
• A gyermek a roham során súlyosan megsérül.
• A roham lezajlását követően ismételten rosszullét indul, mielőtt a gyermek magához tért volna.

 

Tudta-e?

• Körülbelül minden 100. gyermek vagy serdülő epilepsziás.
• A megelőzés céljából láztalan állapotban adott lázcsillapító gyógyszer nem védi ki a lázgörcs kialakulását az arra hajlamos gyermekeknél.
• Lázgörcsre hajlamos gyermeknél sem jelentkezik görcsroham minden lázas betegség alkalmával.

 

Forrás: az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosai által jegyzett, Mit tegyek, ha beteg a gyermekem? című 2015-ös könyv.

További bejegyzések

Újraélesztés

Újraélesztés

Az alapszintű újraélesztés (BLS) olyan eszköz nélküli manőverek és képességek összessége, melynek ismerete elengedhetetlen minden laikus számára, hiszen adott esetben életet is menthet. A megfelelő időben és hatékonyan kivitelezett alapszintű újraélesztés segítségével...

Idegentest

Idegentest

Orvosi értelemben idegentestnek nevezünk bármely külvilágból származó anyagot, vagy tárgyat, amely a szervezetbe jut, és ott gyors felszívódásra képtelen. Az idegentest kerülhet a tápcsatornába, a hallójáratba vagy a légutakba. Idegentest a tápcsatornában Az...

Utazás gyermekkel

Utazás gyermekkel

Technikailag rohamosan fejlődő világunkban az utazási lehetőségek megsokszorozódtak. Azonban újszülöttel, csecsemővel vagy akár nagyobb gyermekkel útra kelni több szempontból is nagy kihívás lehet a – főként újdonsült – szülőknek. Ez a fejezet próbál segítséget...