Fogzás, fogápolás

Dátum: 2020.06.28.
fogápolás

Fogzás alatt a csecsemők, kisgyermekek tejfogainak előtörését értjük. Fogváltás során ezeket fokozatosan felváltja a felnőttekére jellemző fogsor. A fogak elengedhetetlenek a táplálkozás folyamatához, és így a megfelelő fejlődéshez is. Azonban a fogaknak a rágáson és a táplálék megragadásán kívül egyéb funkciójuk is van. A beszédhangok képzésének részesei, emellett esztétikai szerepet is betöltenek a modern társadalmakban. Így a megfelelő fog és szájhigiénié hosszú távon befolyásolhatja a gyermek életét.

A fogzás fogalma, folyamata

A csecsemők első foga 6-7 hónapos korukban bújik ki. Ez megtörténhet korábban vagy akár később is, az átlagtól több, 1-5 hónapos különbségek is előfordulhatnak. A fogzás folyamata a 6. és a 24. hónap közé szokott esni, és egy 20 fogból álló zárt fogsort eredményez. Először az alsó metszőfogak, utoljára a hátsó őrlőfogak törnek elő. A tejfogak színe kékesfehér, míg a maradandó fogaké sárgásfehér. Ebben az időszakban célszerű, ha a gyermek olyan ételeket kap, melyek rágásra késztetik. A táplálék pépesítése 1 éves kortól fokozatosan elhagyható.

A fogzás tünetei

Fogzás során az áttörésben lévő fog környékén kellemetlen érzés jelentkezhet. Kísérheti mérsékelt hőemelkedés, amely azonban inkább a fogzást kísérő fokozott anyagcsereállapot velejárója, és nem magáé a fogzásé. Az áttörés kapcsán kék elszíneződés (kis vérömleny), kisebb helyi vérzés is felléphet, azonban ennek finom helyi dörzsölése gyorsan megszüntetheti a panaszokat.

Nehéz fogzás esetén fájdalom is előfordulhat. Csillapítására célszerű olyan hideg tapintatú tárgyat adni a gyermeknek, amelyen gyakorolhatja a rágást, mégsem okoz kárt a fogaiban. Ugyancsak hatásosak lehetnek a ginzeng tartalmú krémek. Egyéb kísérő tünet lehet az étvágytalanság, lazább széklet, rossz közérzet, nyűgösség és a fokozott nyálelválasztás is.

A kibújó fogak szoptatós édesanyák számára kellemetlenek lehetnek, mert könnyen felsérthetik az emlőbimbót. Ebben az esetben az anya szoptatás előtt áztassa le a sebeket, használjon az erre a célra kialakított hámosító kenőcsöt vagy bimbóvédőt. Előfordulhat, hogy a csecsemő ezt a vért lenyeli, mely az etetést követő bukás során vérhányás látszatát keltheti.

A szoptatás elősegíti az arckoponya és a rágóizmok fejlődését, így a későbbiekben a megfelelő beszédet, ezért az anyatejes táplálás (szoptatás) legalább 4 hónapos korig ajánlott. Ennek hiányában a későbbiekben fogtorlódásra és korai szuvasodásra lehet számítani.

Fogápolás

A fogmosást az első fogak előtörésekor, speciális módon lehet elkezdeni. Ebben a korban ez általában úgy történhet, hogy a szülő langyos vízzel megnedvesített gézlappal finoman végigtörli naponta egyszer-kétszer, általában az esti fürdetéskor a gyermek fogait. 6-9 fog esetén a csecsemő kezébe speciális gyermekfogkefe adható, hogy azzal játszva gyakorolja a megfelelő mozdulatokat (ebben a korban amúgy is szívesen tanulnak utánzás útján új dolgokat).

Nagyobb gyermekeknél (3 éves kor felett) célszerű ilyenkor a szülőnek a gyermekkel együtt a tükör elé állni. Azonban 6-7 éves korukig nincs megfelelő kézügyességük a helyes fogmosás kivitelezéséhez, ezért a szülőnek át kell venni a fogkefét, hogy segítsenek befejezni a tisztítást. Minden fogfelszínt (jobb- és baloldali, alsó és felső, külső, belső, rágófelszín) legalább 10 másodpercig kell mosni (összesen tehát minimum 2 percig) körkörös, az ínytől kiinduló és távolodó íves mozgással, de nem dörzsöléssel. Általánosan ajánlott jobboldalon felül hátul kezdeni. Fogselyem csak serdülőkor után ajánlott!

A fogápolásra speciális fogkrémek állnak rendelkezésre (0-6, 6-12 éveseknek, 12 év felett használhatóak a felnőttek számára ajánlott fogkrémek is). A 12 év alatti gyermekeknek tilos felnőtt fogkrémet adni annak túl magas fluortartalma miatt! Gyümölcslevek fogyasztását vízzel kell befejezni, fogat mosni pedig fél óráig nem szabad, ugyanis az ezekben az italokban előforduló gyümölcssavak érzékenyebbé teszik a zománcot a fizikai behatásokkal szemben (a gyümölcssavak felpuhítják a zománc felszínét, melyet a fogmosás könnyedén ledörzsöl, fokozottabb a zománckopás lehetősége).

Ha szomjas a gyermek, akkor inkább vizet adjunk neki, mint cukros üdítőket, ezzel is elkerülve, hogy az édes ízekre szoktassuk rá. Édességek, csokoládék fogyasztása után viszont szükséges az azonnali fogmosás, így a szénhidrátok erjedése közben keletkező savak zománcot károsító hatása kiküszöbölhető. A túlzásba vitt cukros üdítő és édességfogyasztás már igen fiatal korban súlyos fogszuvasodás kialakulásához vezethet.

A túl hosszú ideig tartó cumizás vagy ujjszopás (cumizás 2 éves korig, az ujjszopás mindig káros) a fogak elhelyezkedésének torzulását, eltávolodását okozhatja, és az állcsont fejlődését változtathatja meg. Ez akadályozza a megfelelő illeszkedést és rágást, a későbbiekben beszédhibát eredményezhet, és korai fogszabályozást tehet szükségessé. Ugyancsak emiatt fontos, hogy a gyermek feje kissé megemelt helyzetben helyezkedjen el alvás közben.

Megelőzés

A fogszuvasodás elsődleges megelőzése a fogmosás mellett fluor szedésével is segíthető. Erre a célra helyileg (pl. fluoridos fogkrémek, rágógumik és szájöblítők) és az egész szervezetben ható (fluoriddal dúsított ivóvíz, tej és konyhasó, fluoridtabletták és cseppek) készítmények is rendelkezésre állnak.

A kétfajta beviteli mód akár együttesen is alkalmazható. A rendszeres bevitel egész életünkben javasolt, elsősorban a lokális formában (fogkrém). 12 év alatti gyermekeknél azonban ne használjunk fluoridos fogkrémet, vagy speciális, alacsony fluortartalmút válasszunk. Fontos megjegyezni, hogy a fogszuvasodást nem a fluor hiánya okozza, így önmagában nem elegendő a megelőzésre.

Általános ajánlás, hogy elégtelen fluoridbevitel esetén a fluorpótlást a gyermek már születésétől, de legalább 6 hónapos korától megkapja egészen 14 éves koráig (ez 3 és 7 éves kor között a legfontosabb, ugyanis ebben az időszakban történik meg a fogak mineralizációja), vagy akár élethosszig is. A fluorid prevenció teljes mértékben a szülő felelőssége, de minden esetben konzultáljon fogszakorvossal a megfelelő kivitelezés lehetőségeiről!

 

Teendők

Otthon ellátható, orvosi vizsgálat csak rosszabbodás esetén szükséges

• Ha fogzás során a kibújó fog környékén kisebb vérzés jelentkezik.
• A hőemelkedéssel járó fogzás, mely azonban a láz (38 °C) mértékét nem éri el.
• Maradandó fogak csipkézettsége, mely esetleg egyéb eltérésekkel járhat (hosszú csontok elgörbülése stb.). Ez lehet normális variáns is, mely később lekophat.
• Ha a családban másnál is előfordult rendellenes formájú fog, akkor a gyermeknél is számítani lehet rá (ez is főleg a maradandó fogakra jellemző).

Mielőbbi vizsgálat szükséges gyermekfogszakorvosnál

• Ha számfeletti (több mint 20 darab) tejfoga van a gyermeknek. Ha a kibújó fogaknak nincs elég helyük, a fogak torlódnak (ez a tejfogaknál ritkán fordul elő). Ha a fogaknak rendellenes formája van, esetenként hordó vagy félhold alakúak.
• Ha a fogak mérete az átlagosnál nagyobb, vagy kisebb (ez egyénenként változhat, célszerű a fogak egymáshoz viszonyított arányát, szimmetriáját nézni, vagy az ellenoldalival összehasonlítani).
• Ha késői (a fogak az átlagos előtörési idő után egy évvel sem bújnak ki) vagy korai fogzás (az első fog féléves kor előtt jelenik meg) esete áll fenn. Ha a fogzás mellett láz jelentkezik (ld. Lázmérés és lázcsillapítás), ebben az esetben háziorvos is kell, hogy lássa a gyermeket!
• Ha a gyermek a száját nem tudja megfelelően kinyitni, lehelete bűzös.
• Ha a szomszédos fogak között nagy hézagokat látunk (2 mm-nél nagyobb, mely legáltalánosabban középen a két nagymetsző között fordul elő, főleg a maradandó fogaknál).
• Ha a fogak barnásan elszíneződnek, szuvasak vagy rajtuk apró lyukakat látunk.
• Ha a gyermek fogfájdalomra panaszkodik, vagy arca bedagad. Ha ínye a fog körül bedagad.
• Ha egy fog a normális helyétől eltérő részen nő ki. Fogváltáskor a tejfog mellett megjelenik a maradandó fog, ilyenkor a tejfog eltávolítása szükséges.

Sürgős fogszakorvosi vagy ügyeleti ellátást igénylő esetek

• Ha a gyermek visszatérően lázas, fájdalmat jelez, melyet a szájnyálkahártya és a bőr pirossága, valamint a nyirokcsomók megnagyobbodása kísér, nagyon ritkán a felső szemhéjak duzzanatával, vizenyősségével.
• Minden olyan esetben, ahol a fog mobilitása vagy helyzete változik (kilazul, beljebb csúszik, benyomódik az ínybe, kiesik stb.) Ha a maradandó fog gyökerével együtt esik ki egy baleset során, akkor fél óra van a fog visszaültetésére! A kiesett fogat tejbe helyezzük, amíg visszaültetik, vagy a nagyobb gyermek szopogassa a szájában.
• Ha a tejfogát megüti, és az benyomódik az ínyébe (az alatta lévő maradandó fogat károsíthatja).
• Ha a gyermek foga letörik.

 

Tudta-e?

• A fogak számának megbecslésére egy lehetséges módszer gyermekkorban, hogy az életkor hónapjaiból kivonunk hatot.
• Fogfrásznak hívjuk, amikor a lázgörcs éppen a fogzás idejére esik. Ez valószínűleg véletlen egybeesés, viszont a láz okát mindig tisztázni kell! (ld. Lázmérés és lázcsillapítás ill. Görcsállapotok)

 

 

Forrás: az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosai által jegyzett, Mit tegyek, ha beteg a gyermekem? című 2015-ös könyv.

További bejegyzések

Újraélesztés

Újraélesztés

Az alapszintű újraélesztés (BLS) olyan eszköz nélküli manőverek és képességek összessége, melynek ismerete elengedhetetlen minden laikus számára, hiszen adott esetben életet is menthet. A megfelelő időben és hatékonyan kivitelezett alapszintű újraélesztés segítségével...

Idegentest

Idegentest

Orvosi értelemben idegentestnek nevezünk bármely külvilágból származó anyagot, vagy tárgyat, amely a szervezetbe jut, és ott gyors felszívódásra képtelen. Az idegentest kerülhet a tápcsatornába, a hallójáratba vagy a légutakba. Idegentest a tápcsatornában Az...

Utazás gyermekkel

Utazás gyermekkel

Technikailag rohamosan fejlődő világunkban az utazási lehetőségek megsokszorozódtak. Azonban újszülöttel, csecsemővel vagy akár nagyobb gyermekkel útra kelni több szempontból is nagy kihívás lehet a – főként újdonsült – szülőknek. Ez a fejezet próbál segítséget...