Csecsemőkori sárgaság

Dátum: 2020.04.25.
Csecsemőkori sárgaság

A sárgaság (ikterusz) az újszülöttek és fiatal csecsemők egyik leggyakoribb betegségei közé tartozik. Látványos tünetei a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése. Ezek a szülők számára ijesztőek lehetnek, azonban hátterükben sokszor inkább banális, kezelést nem igénylő okok állnak.

A sárgaság fogalma

A tünetek okozója a bilirubin nevű anyagcseretermék. Ez a vérben megtalálható magzati vörösvértestek lebontása során keletkezik, mely normális esetben a máj közreműködésével a vizelettel és széklettel ürül ki a szervezetből. Azonban amikor ebben valami megakadályozza, akkor kóros mértékben felszaporodhat a szervezetben. Ha a vérben a szintje meghalad egy értéket, (17 μmol/l), akkor úgynevezett sárgaságról (hiperbilirubinaemiáról) beszélünk, de a sárgaság a bőrén csak magasabb értékeknél lesz valóban látható (109 μmol/l). Mivel kiürülni nem tud, ezért lerakódik a bőrben, szemfehérjében, az agyban és más belső szervekben is.

A sárgaság tünetei

Leggyakoribb tünet a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése, melyet a korábban említett bilirubin lerakódása okoz. Néha azonban az újszülött lustábban szopik, máskor aluszékonyabb lehet. A csecsemő hasát tapintva (egy ujjal a hasra finoman rányomva) láthatóvá válik a sárgaság, emellett a máj vagy a lép megnagyobbodása is jelentkezhet. A világos – citromszínű – sárgaság nem mindig jelent komoly betegséget, azonban a zöldes színű komoly kórképet takarhat. Az utóbbi csoport világos, agyagfehér széklettel és ezzel párhuzamosan sötét, barnás vizelettel járhat. Súlyos esetben idegrendszeri tünetek, például görcsök jelentkezhetnek. A genetikai hátterű sárgaságokban egyéb dolgokat, például szívzörejt is találhatunk.

A sárgaság diagnózisa

A sárgaság okának megállapítása mindig orvosi feladat. A szülőkben akkor kell, hogy felmerüljön ennek a betegségnek a gyanúja, ha gyermekük besárgul. Ilyenkor feltétlenül szükség van egy háziorvosra, aki dönt a további teendőkről. Az esetek többségében egyszerű laboratóriumi vizsgálatokkal (vérkép, májfunkciós enzimek, szérum- és direkt bilirubinszint meghatározás) könnyen diagnózishoz juthatunk. Amikor ez nem elegendő, akkor kórházi körülmények között kell folytatni a kivizsgálást, mely során speciális laboratóriumi, genetikai, és képalkotó vizsgálatok elvégzésére is sor kerülhet. Azonban még így sem mindig derül fény a sárgaság okára.

A sárgaság kezelése

A sárgaság kezelése mindig a kiváltó októl függ. Ez lehet folyadékterápia, kékfénykezelés, vércsere, alapbetegség esetén speciális gyógyszeres kezelés vagy egyedi diéta. Fejlődési rendellenesség esetén műtét és májátültetés is szóba jöhet.

Megelőzés, egyéb

Otthoni körülmények között a sárgaságot kialakulása előtt megelőzni nem lehet. A megfelelő folyadékbevitel, anyatejes szoptatás azonban csökkentheti a tüneteket. Bármilyen okból létrejött sárgaság esetén a gyermeknek időben meg kell kapnia a védőoltásait.

 

Teendők

Otthon ellátható, orvosi vizsgálat csak rosszabbodás esetén szükséges

• Sárgaság, mely a születés utáni 5. nap körül kezdődik, ez időre született csecsemők esetén 2 hét, koraszülöttek esetén 1 hónap után fokozatosan elmúlik.
• Az anyatejes táplálás megkezdése utáni 4-5. napon jelentkező sárgaság, mely két hét alatt oldódik. Ha a testvéreknek is volt korábban hasonló okból sárgasága, akkor minden következő újszülöttnél számítani lehet rá.
• Vákuummal született gyermekek esetén előfordulhat nagy feji bőr alatti vérgyülem, amely sárgaság okozója lehet.

Minél hamarabb vizsgálat szükséges háziorvosnál vagy ügyeleten

• Ha az újszülöttkori sárgasága 2 hét után is fennáll.
• Ha a korábban sárga majd gyógyult csecsemő ismét besárgul.
• Ha a korábban nem sárga gyermek 4-6 hetes kora körül tartósan besárgul.
• Ha a sárgaság miatt a csecsemő aluszékonyabbá válik, nem eszi meg a korábbi adagjait, és emiatt súlygyarapodása megáll vagy súlya csökken.
• Ha a csecsemő széklete világos, szélsőséges esetben agyagfehér lesz, vizelete pedig sötétbarna.
• Ha a sárgasághoz egyéb tünetek (nagy máj és lép, átlagostól eltérő arc, sápadtság stb.) társul.
• Ha a sárgaság gyógyszeres kezelést követően alakul ki.
• Ha a csecsemő nehezen etethető, nyelvét sokat nyújtogatja.

Azonnal mentő hívása szükséges

• Ha a sárga csecsemőnél görcsök jelentkeznek, melyek légzéskimaradással és elkéküléssel járnak, esetleg sírása fejhangú lesz. (ld. Görcsállapotok). Az idegrendszeri tüneteket okozó magas bilirubinszint azonnali kezelést igényel, mert a következményes elváltozások visszafordíthatatlanok!
• Ha hányás, magas láz, aluszékonyság vagy nyűgös állapot mellett alakul ki sárgaság.
• Ha az újszülött bőrén apró gombostűfejnyi bevérzések jelennek meg (melyekre, ha pohárral rányomunk, akkor sem halványulnak el), teste vizenyős lesz, hasa megnő.

 

Tudta-e?

• A sárgaság általában a fejen, arcon kezdődik, és lentről felfelé oldódik, így a halványulás először a lábfejeken látható.
• Az ikterusz szó az ógörögben egy sárga madár nevéből ered. Úgy tartották, hogy aki meglátta ezt a madarat, annak a sárgasága gyors javulást mutatott.

 

Forrás: az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosai által jegyzett, Mit tegyek, ha beteg a gyermekem? című 2015-ös könyv.

További bejegyzések

Újraélesztés

Újraélesztés

Az alapszintű újraélesztés (BLS) olyan eszköz nélküli manőverek és képességek összessége, melynek ismerete elengedhetetlen minden laikus számára, hiszen adott esetben életet is menthet. A megfelelő időben és hatékonyan kivitelezett alapszintű újraélesztés segítségével...

Idegentest

Idegentest

Orvosi értelemben idegentestnek nevezünk bármely külvilágból származó anyagot, vagy tárgyat, amely a szervezetbe jut, és ott gyors felszívódásra képtelen. Az idegentest kerülhet a tápcsatornába, a hallójáratba vagy a légutakba. Idegentest a tápcsatornában Az...

Utazás gyermekkel

Utazás gyermekkel

Technikailag rohamosan fejlődő világunkban az utazási lehetőségek megsokszorozódtak. Azonban újszülöttel, csecsemővel vagy akár nagyobb gyermekkel útra kelni több szempontból is nagy kihívás lehet a – főként újdonsült – szülőknek. Ez a fejezet próbál segítséget...