Csecsemőkori légzéskimaradás és savas reflux

Dátum: 2020.04.25.
fájdalomcsillapítás

Apnoéról (légzéskimaradásról) akkor beszélünk, ha egy gyermek légzése kimarad több, mint 20 másodpercig, vagy rövidebb idő alatt oxigénhiánnyal és szívfrekvencia (pulzus) csökkenéssel jár. Apnoé többféle okból alakulhat ki az élet első hónapjaiban akár érett újszülöttekben vagy egészséges csecsemőkben is, gyakoribb azonban koraszülötteknél. Egyik gyakori oka a táplálék visszajutása és ennek félrenyelése, a reflux jelensége.

Apnoé fogalma

Apnoénak nevezzük azt a tünetet, amikor 20 másodpercnél hosszabb ideig nem vesz levegőt egy újszülött vagy csecsemő, aminek következményeként esetenként oxigénhiány (ennek jele pl. bőr szürkés-lilás színe) és esetleg lassú szívritmus jelentkezik.

Apnoé okai

Apnoé kialakulhat a légzésszabályozó központ éretlensége miatt és/vagy a légutakban a levegő szabad áramlásának akadályozottsága következményeként, ugyanakkor fertőzések, idegrendszeri és légúti betegségek, reflux betegség tünete is lehet. Külön megnevezéssel illetjük azt az állapotot, amikor a légzéskimaradás valamilyen érzelmi állapot (legtöbbször ijedtség, düh, sírás) kapcsán alakul ki, ez az ún. affekt apnoé, ami veszélytelen állapot.

Hogyan lehet észrevenni az apnoét?

Az apnoé lényege, hogy a csecsemő/újszülött nem vesz levegőt, tehát a mellkasa nem emelkedik, bőrszíne lilás-szürkés színűvé válik. Előfordul, hogy a gyermek elernyed, petyhüdtté válik. Az apnoé nem azonos az újszülötteknél tapasztalható periodikus légzéssel, amikor a légzés során egy rövid szünet után átmenetileg gyors légzés látható, ekkor az újszülött bőrszíne nem változik.

Légzésfigyelő eszközök

A különböző légzésfigyelő eszközök feladata, hogy észleljék, ha a gyermek nem vesz levegőt, és riasszák a szülőket. A légzésfigyelő akkor is riaszt, ha az érzékelő és a csecsemő helyzete nem megfelelő, pl. a baba elmozdul az érzékelő matracról. Ezért kiemelten fontos, hogyha riaszt a készülék, azonnal menjünk a kicsihez, és ellenőrizzük őt. Mielőtt bármit teszünk, nézzük meg, hogy vesz-e levegőt, nézzük a bőrszínét, helyzetét az érzékelőhöz képest. Amennyiben valóban apnoénak tűnő jelenséget észlelünk mielőbbi orvosi vizsgálat szükséges. (ld. Újszülöttek, koraszülöttek otthoni ellátása)

Mi történik, ha a baba légzése kimarad?

Ilyen esetben első alkalommal mindenképpen kórházba kell vinni a csecsemőt, ahol vizsgálatok mellett minimum 24 órás monitoros megfigyelésre kerül sor, hogy ismétlődik-e az apnoé. Apnoé esetén vérvétel, EKG, neurológiai és ultrahangos vizsgálatok történnek rutinszerűen, annak eldöntésére, hogy mi okozhatja a légzéskimaradást. Az idegrendszer éretlenségéből adódó légzéskimaradás esetén szóba jöhet gyógyszeres kezelés, illetve ha valamilyen kiváltó okot találunk, akkor ennek megszüntetésével az apnoé is megszűnik.

Csecsemőkori reflux

Jól ismert, normálisnak tekinthető jelenség, hogy az újszülöttek és csecsemők mintegy fele naponta többször bukik etetések után és etetések között. A csecsemők 90%-ánál a bukás egy éves korra megszűnik. Ennek hátterében a nyelőcső-gyomor határán működő záróizom működésének éretlensége áll. Reflux-betegségről csecsemőkorban akkor beszélünk, ha súlyos tüneteket okoz és a gyomortartalom visszakerül a nyelőcsőbe (pl. súlyállás, táplálékelutasítás).

Reflux fogalmai

• Reflux: ha a gyomortartalom visszakerül a nyelőcsőbe.
• Bukás, regurgitáció: ha a gyomortartalom visszakerül a szájüregbe hányinger, öklendezés, a hasizmok erőltetett összehúzódása nélkül.
• Hányás: hányás során a gyomortartalom szájon át távozik, melyet a hasizmok összehúzódása, esetenként hányinger, öklendezés kísér.
• Reflux-betegség: igen ritkán alakul ki csecsemőkorban, mivel az anyatej/tápszer a gyomorsavat közömbösíti. Így csecsemőknél a gyomortartalom savassága rendszerint nem okoz problémát. Csecsemőkorban a reflux akkor jelent kezelendő betegséget, ha ehhez kapcsolódóan súlyállás, táplálékelutasítás lép fel; amennyiben a visszajövő gyomortartalmat a csecsemő félrenyeli és így visszatérő hörgőhurutok, esetleg tüdőgyulladás alakul ki; súlyos, életet veszélyeztető állapotnál, amikor a reflux kapcsán alakul ki apnoé/légzéskimaradás újszülöttekben, fiatal csecsemőkben.

Reflux diagnózisa

Legtöbbször nem igényel műszeres vizsgálatot. A következő vizsgálatok akkor jönnek szóba, ha szükségessé válik annak igazolása, hogy a tüneteket valóban a reflux okozza.

• Nyelőcső pH-mérés során az orron keresztül a nyelőcsőbe vezetett elektród segítségével elemzik a reflux gyakoriságát, a visszaáramló gyomortartalom savasságát, ennek időtartamát.
• Nyeletéses röntgenvizsgálat kapcsán kontrasztanyagot kell lenyelnie a vizsgált gyermeknek, és ennek során az esetleg anatómiai eltéréseket keresik, melyek hajlamosítanak a súlyos, kezelésnek ellenálló reflux-betegségre.
• Izotópos nyelésvizsgálat kapcsán kis mennyiségű izotópot tartalmazó teát/anyatejet itatnak a csecsemővel és ennek esetleg nyelőcsőbe történő visszaáramlását vizsgálják. A vizsgálat azt is igazolhatja, ha a gyomortartalom a nyelőcsőből a tüdőbe jut (ez súlyos tüdőgyulladást okozhat).
• Felső endoszkópiát elsősorban a hasonló tüneteket okozó betegségek kizárására, szövődmények felmérésére végeznek.

Reflux kezelése

A legtöbb csecsemőnél a gyakori, egyszerre kisebb mennyiségekkel történő etetés, az etetés közbeni „böfiztetés” már önmagában csökkentheti a bukásokat. A táplálék sűrítése, antireflux tápszerek képezik a kezelés első lépcsőjét. Ha ezek mellett is fennállnak a súlyos tünetek, akkor gyógyszeres kezelés is szóba jön. Előfordul, hogy tejfehérje allergia áll a tünetek hátterében, és az anyai tejmentes diéta, vagy megfelelő tápszer szünteti meg a panaszokat. Végső esetben a gyomorkapu műtéti megerősítésére kerülhet sor.

 

Teendők

Otthon ellátható, orvosi vizsgálat csak rosszabbodás esetén szükséges

• Amennyiben a légzésfigyelő jelez, azonnal meg kell nézni a gyermeket: ellenőrizni, hogy vesz-e levegőt, figyelni a bőrszínét, viselkedését, helyzetét az érzékelőhöz képest.
• Az apnoé rendszerint magától rendeződik, a talp vagy az arc masszírozásával gyakran megszüntethető a légzéskimaradás. Fontos, hogy rázni nem szabad a babát!
• A fokozott kockázattal bíró csecsemők szülei részére ajánlható alapfokú újraélesztő tanfolyamon való részvétel.
• Amennyiben a csecsemő jól gyarapszik, fejlődik, jó étvággyal eszik, akkor nincs teendő gyakori és/vagy nagyobb bukások esetén sem, megkísérelhető a gyakoribb, egy alkalommal kisebb mennyiségű etetés.

Minél hamarabb vizsgálat szükséges háziorvosnál vagy ügyeleten

• Amennyiben apnoé észlelhető, vagy felmerül, hogy apnoéja volt a gyermeknek azonnali orvosi vizsgálatra van szükség.
• Amennyiben súlyállás, táplálékelutasítás jelentkezik, először a táplálék sűrítése jön szóba.
• Etetések kapcsán a csecsemő köhécsel, félrenyel vagy bukás kapcsán a csecsemő elszürkül, köhécsel.

Azonnal mentő hívása szükséges

• Amennyiben nem vesz levegőt a gyermek, bőrszíne szürkés-lilás, eszméletlen, akkor mentők értesítése után, az alapszintű újraélesztés elkezdése javasolt (ld. Újraélesztés)
• Amennyiben bukás, etetés kapcsán apnoé/légzéskimaradás alakul ki, elszürkül a gyermek és nem oldódik spontán.

 

Tudta-e?

• Egy újszülött gyomrának a kapacitása kb. 20 ml, egy egyhetesé 60 ml, egy egy hónaposé 80 ml körül alakul. Emiatt egyszerre nagyobb adagok elfogyasztására nem képesek, vagy a fölösleg bukás formájában visszakerülhet.
• Koraszülötteknél az oxigén hiánya nem fokozza a légvételek számát, hanem légzéskimaradást, apnoét vált ki. Az újszülöttekben a keringés leállásának elsődleges oka leggyakrabban az oxigénhiány, vagyis a légzés elégtelensége.

 

Forrás: az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosai által jegyzett, Mit tegyek, ha beteg a gyermekem? című 2015-ös könyv.

További bejegyzések

Újraélesztés

Újraélesztés

Az alapszintű újraélesztés (BLS) olyan eszköz nélküli manőverek és képességek összessége, melynek ismerete elengedhetetlen minden laikus számára, hiszen adott esetben életet is menthet. A megfelelő időben és hatékonyan kivitelezett alapszintű újraélesztés segítségével...

Idegentest

Idegentest

Orvosi értelemben idegentestnek nevezünk bármely külvilágból származó anyagot, vagy tárgyat, amely a szervezetbe jut, és ott gyors felszívódásra képtelen. Az idegentest kerülhet a tápcsatornába, a hallójáratba vagy a légutakba. Idegentest a tápcsatornában Az...

Utazás gyermekkel

Utazás gyermekkel

Technikailag rohamosan fejlődő világunkban az utazási lehetőségek megsokszorozódtak. Azonban újszülöttel, csecsemővel vagy akár nagyobb gyermekkel útra kelni több szempontból is nagy kihívás lehet a – főként újdonsült – szülőknek. Ez a fejezet próbál segítséget...