Asztma, allergia

Dátum: 2020.06.27.
gyermekkori fájdalmak

Az allergia fogalma

Allergiáról, azaz túlérzékenységről akkor beszélünk, amikor a szervezet védekező rendszere, az immunrendszer tévesen, kóros reakcióval válaszol egyes anyagokkal, allergénekkel szemben.
Az allergiára hajlamos egyénnél az élete során több allergiás kórkép egymást követve jelenhet meg, pl. ételallergia, bőrt érintő allergiás megbetegedés, az asztma (asztma bronchiale), allergiás nátha formájában. Ezt nevezzük atopiás menetelésnek. Az allergizáltságot bármely életkorban végezhető bőrpróbával, például a leggyakrabban használt ún. Prick teszttel vagy vérmintából specifikus ellenanyagszint emelkedésével lehet igazolni.

A legsúlyosabb allergiás kórkép az ún. anafilaxiás, azonnali túlérzékenységi reakció. Ez rövid idő alatt keringési és légzési elégtelenséghez, kezelés nélkül halálhoz vezethet. A leggyakrabban méh-, darázscsípések után jelentkezik, de felléphet röntgen kontrasztanyag, bizonyos gyógyszerek (például nem szteroid gyulladáscsökkentők), tojásfehérje tartalmú oltóanyagok alkalmazását követően, vagy latexre (nyitott gerinccel születettekben) is.

Kipirulás, bőrviszketés, csalánkiütés, ajak-, nyelv-, torok-, kéz-, és lábduzzadás, rekedtség, hasi görcsök, eszméletvesztés alakulhat ki. Amennyiben ismert, az okot azonnal meg kell szüntetni és a mentőket azonnal értesíteni kell. Akiknél már jelentkezett anafilaxiás reakció, célszerű maguknál hordaniuk egy ún. pent (gyógyszeradagoló tollat), mely egy steril adrenalin tartalmú oldat egy előre töltött injekciós tollban, súlyos allergiás reakciónál külső combizomba kell beadni haladéktalanul.
Az alábbiakban a légúti allergiás megbetegedést, az asztma bronchiale-t tárgyaljuk részletesen.

Asztma bronchiale

Az asztma bronchiale az alsó légutakat érintő elhúzódó, komplex, krónikus gyulladásos megbetegedés, amit gyermekekben leggyakrabban allergénekkel szembeni fokozott érzékenység vált ki.

Az asztmás betegség, azaz a légszomj kialakulásában és a betegség fellángolásában több tényező játszik szerepet. Többek között genetikai tényezők (több családtagnál való előfordulása), méhen belüli vagy méhen kívüli allergén hatások (anyai pollen-, háziporatka-terhelés), koraszülöttek/újszülöttek tüdőkárosodása, légúti allergének mint például szőrös, tollas állatok a lakásban, dohányfüst, pollen-, háziporatka, penészgomba, ízeltlábúak vagy vírusfertőzések, légszennyezés, fizikai terhelés (elsősorban futás) is kiválthatja.

Az első találkozás után a fent megnevezett allergének hatására a vérben kóros ellenanyag-termelés lép fel, s a beteg érzékennyé válik az adott anyagra. Amikor a szervezet ismételten találkozik az allergénnel, lezajlik egy gyors reakció, az allergén és a korábban megtermelt ellenanyag összekapcsolódása, melynek hatására bizonyos sejtekből biológiailag aktív hatóanyagok szabadulnak fel, hörgőgörcs, valamint alsó légúti szűkület kialakulásához vezethetnek. A betegnél nehézlégzés, elhúzódó kilégzés lép fel, mellkasi fájdalom kísérheti. A szűkült légutakat nyák tölti ki, ezáltal a kilégzés megnyúlik, sípoló-búgó légzési hangot hallhatunk. Súlyos asztmás roham esetén szapora légzést és szívverést, a nehézlégzés jeleként tágult orrnyílást, kulcscsont feletti, illetve bordaközi behúzódásokat láthatunk.

Az asztma bronchiale diagnózisa

Nincs olyan specifikus teszt, amellyel biztosan diagnosztizálni lehetne az asztmát, különösen fiatal gyermekeknél. Kis gyermekeknél az asztma megállapítása nagymértékben a tünetek jellegén (köhögés, sípolás, légszomj, a gyermek aktivitásának csökkenése, éjjeli tünetek, felébredések), a tünetek gyakoriságán, a családban előforduló allergiás betegségek felmérésén, és a fizikális vizsgálat leletein, egészen kicsiknél pedig a megfelelő asztma elleni gyógyszeres kezelésre adott válaszon alapul. Fulladást okozhatnak más megbetegedések is: a légutak veleszületett szűkületei (jellemzően fiatal életkorban), veleszületett szívbetegségek, légúti idegentestek (hirtelen jelentkező fulladás, pl. étkezéskor vagy kisméretű játékok félrenyelésekor).

A mellkas röntgenvizsgálatának más betegségektől való elkülönítésben van szerepe csecsemőknél, kisgyermekeknél. Légzésfunkciós vizsgálattal a hörgőszűkület mértékét tudjuk megítélni. Mivel a sikeres vizsgálat elvégzéséhez a gyermekek közreműködése is szükséges, általában 5-6 éves kor felett ajánlott a vizsgálat elvégzése. Előfordul, hogy tünetmentes időszakban a légzésfunkciós vizsgálattal érdemi eltérés nem igazolható, ezért a hörgőgörcsöt „előidézzük”, azaz provokáljuk fizikai terheléssel vagy görcsöt okozó anyag belélegzésével.

Az asztmás roham kezelése

A kezelésünk célja a gyerekek életminőségének javítása, minél hosszabb panaszmentesen eltöltött időszak biztosítása. A gyógyszeres kezelésnek két támadáspontja van. Az egyik a hörgtágító, a másik a gyulladáscsökkentő gyógyszerek. Az előbbit inkább rohamoldásra, míg utóbbit rohammegelőzésre használunk. Az asztma kezelés sarkköve gyermekkorban is a belégzős kezelés.

Fontos tudni, hogy elsősorban a szelepes, maszkos vagy maszk nélküli toldalékkal belélegeztetett spraykezelést részesítjük előnyben. Így egy spray-ben lévő hatóanyagot általában 3-5 légvétellel tud beszívni a gyermek. Általában maszkos belégzőt adunk 3 éves korig, 4 éves kortól általában elfogadják és megfelelően alkalmazzák a maszk nélküli „csutorás” belégző eszközt. Az elektromos porlasztókat olyan gyermekek kapják csak, akik maszkkal képtelenek hatásosan használni a toldalékokat. Az asztma kezelésében lépcsőzetes megközelítés javasolt.

A cél, hogy a beteg teljes életet élhessen, megtaláljuk a betegnek legmegfelelőbb gyógyszeres kezelési módot, ehhez azonban rendszeres orvosi ellenőrzés és a beteg együttműködése szükséges. Törekedni kell arra, hogy a gyermek környezetéből távolítsuk el a betegséget kiváltó allergén anyagokat (pl. toll, háziállat). A háziporatka nem irtható ki, de gyakori porszívózással, atkaölő szerek alkalmazásával megtelepedésük csökkenthető.

A család tagjai ne dohányozzanak a gyermek környezetében, mert az rohamot provokálhat. Mivel az első asztmás roham gyakran futás után jelentkezik gyermekeknél, ezért a sport kedvezőtlen hatását a hozzátartozók sokszor tévesen ítélik meg, s a gyermeket eltiltják a sporttól. Megfelelő gyógyszeres kezeléssel akár élsportoló is lehet.

Melyik gyermek kapjon rendszeres, naponta alkalmazandó kivédő kezelést?

• Ha a gyermek asztmás tünetei nem tarthatók megfelelően kézben.
• Gyakran sípol (3 vagy több epizód szezonban).
• Ha az asztmás tünetek ritkábbak, de súlyosak.
• Próbaképpen olyankor is felírhatnak kivédő rendszeres kezelést, ha az asztma diagnózis kérdéses, és a hörgtágító kezelést gyakrabban kell ismételni (heti 1-2 alkalomnál többször).

Sípolás, fokozódó köhögés, megrövidült kilégzés, szapora légzés, fáradékonyság, evés, sírás vagy fizikai terhelés kiváltotta asztmás tünetek fokozódása, nehézlégzés miatti táplálási nehézségek jelzik, hogy a romló állapot miatt valamilyen ellátást, vagy sürgősségi kórházi kezelést igényel a gyermek.

 

Teendők

Otthon ellátható, orvosi vizsgálat csak rosszabbodás esetén szükséges

• Ismert asztmás betegnél a tünetek kezdetekor az első órában 20 percenként 2 puff szalbutamol (hörgtágító) aeroszol adható – a gyermek korától függően maszkos vagy maszk nélküli toldalékból – összesen 3 alkalommal.
• Ha a gyermek állapota otthon jelentősen javul, naponta 4×2 puff szalbutamol adható.

Minél hamarabb vizsgálat szükséges háziorvosnál vagy ügyeleten

• Ha a fenti kezelés hatására nem javul a beteg állapota az első 24 órában.
• Ha a tünetek jelentkezésekor az első két órában több, mint 6 puff belélegzett hörgtágítóra van szükség.
• Első alkalommal jelentkező asztmás roham esetén.

Azonnal mentő hívása szükséges

• Azonnali típusú, ún. anafilaxiás reakció esetén, ekkor a mentő megérkezéséig adrenalintartalmú pen beadása szükséges a külső combizomba.
• Súlyos fokú asztmás rohamnál, ha a gyermek hirtelen aggasztó állapotba kerül vagy a gyermek tünetei nem oldódnak azonnal hörgtágító kezelésre vagy a hörgtágító spray igény progresszíven fokozódik vagy néhány óra leforgása alatt a hörgtágítóra ismételten szükség van.

 

Tudta-e?

• Ha az egyik szülő asztmás, a gyermek kockázata 25%, mindkét szülő érintettsége esetén 70%-ra nő.
• Serdülőkorra a betegek közel 2/3-ánál az asztmás tünetek enyhülnek, akár megszűnhetnek. A betegek közel felénél fiatal felnőttkorban újra jelentkezhetnek asztmás panaszok.
• A passzív dohányzás is kiválthatja a tüneteket és minden egyéb légúti betegségben szerepet játszhat.

 

Forrás: az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosai által jegyzett, Mit tegyek, ha beteg a gyermekem? című 2015-ös könyv.

További bejegyzések

Újraélesztés

Újraélesztés

Az alapszintű újraélesztés (BLS) olyan eszköz nélküli manőverek és képességek összessége, melynek ismerete elengedhetetlen minden laikus számára, hiszen adott esetben életet is menthet. A megfelelő időben és hatékonyan kivitelezett alapszintű újraélesztés segítségével...

Idegentest

Idegentest

Orvosi értelemben idegentestnek nevezünk bármely külvilágból származó anyagot, vagy tárgyat, amely a szervezetbe jut, és ott gyors felszívódásra képtelen. Az idegentest kerülhet a tápcsatornába, a hallójáratba vagy a légutakba. Idegentest a tápcsatornában Az...

Utazás gyermekkel

Utazás gyermekkel

Technikailag rohamosan fejlődő világunkban az utazási lehetőségek megsokszorozódtak. Azonban újszülöttel, csecsemővel vagy akár nagyobb gyermekkel útra kelni több szempontból is nagy kihívás lehet a – főként újdonsült – szülőknek. Ez a fejezet próbál segítséget...